Szinte szégyenkezve gondolok vissza az első saját honlapomra, mert bár ma már sok mindent másképp csinálnék, pontosan ez az élmény tett azzá a webdesignerré, aki most vagyok. Amikor belevágtam, még fogalmam sem volt arról, mennyi mindent kell tudni ahhoz, hogy egy honlap valóban jól működjön, ezért az első próbálkozásom tele volt olyan döntésekkel, amiket ma már egészen más szemmel nézek. Úgy gondolom, érdemes megosztanom ezeket a tanulságokat, mert szinte biztos vagyok benne, hogy sok kezdő vállalkozó ugyanezekbe a hibákba fut bele, és talán könnyebben elkerülheted ezeket, ha látod, hogy én magam is ugyanezeken mentem keresztül.
Amikor elindultam, egy fantázianevet találtam ki a vállalkozásomnak, és a domainem évekig ildeesigner.hu volt. Eleinte tetszett, hiszen egyedinek és személyesnek éreztem, olyasminek, ami elüt a szokásos, szárazan hangzó cégnevektől. Idővel azonban egyre inkább bugyutának tartottam, és zavart, hogy nem elég profi a hangzása egy olyan vállalkozás esetében, amely komoly ügyfeleknek szeretett volna dolgozni.
Mégis sokáig nem mertem váltani, mert attól féltem, hogy egy névváltással a domainem is elveszíti azt a keresőoptimalizálási értéket, amit addig sikerült felépítenem. Minden cikk, minden backlink és minden korábbi látogatás ehhez a domainnévhez kötődött.
Ez a félelem hosszú ideig visszatartott attól, hogy meglépjem azt a váltást, amiről amúgy tudtam, hogy szükséges lenne, ezért inkább tovább éltem együtt egy olyan névvel, amivel valójában már nem tudtam azonosulni. Ma már tudom, hogy egy jól előkészített domainváltás, átirányításokkal és fokozatos átállással, sokkal kevesebb kockázattal jár, mint amennyire akkor gondoltam, csak kellett hozzá tapasztalat és bátorság, hogy ezt felismerjem.
Az első saját honlapom talán türkiz színű volt, amit fehér, fekete és szürke színek egészítettek ki, néhány színes fotóval kiegészítve. Az itt látható fotóm is akkor készült, amikor még ezzel az arculattal dolgoztam, egy kávézóban, laptoppal magam előtt, mert akkor még úgy gondoltam, ez fejezi ki leginkább, amit csinálok.
Visszatekintve azonban a legnagyobb problémát nem is a színvilág jelentette, hanem az, hogy fogalmam sem volt, kinek szól valójában a saját honlapom. Akkoriban még nem tudtam, mi az a célközönség, mi az a buyer persona, vagy mi az a niche, ezért igazából nem is tudtam megválaszolni, kiknek szeretnék megfelelni.
Ezekre a kérdésekre akkor egyszerűen nem tudtam választ adni, emiatt a honlapom szövege is sokkal általánosabb, kevésbé ütős lett annál, mint amilyen lehetett volna.
Amikor egy honlap mindenkinek szól, valójában senkinek sem szól igazán, mert a látogató nem érzi azt, hogy pont neki készült.
Ez a bizonytalanság a szövegezésen, a képválasztáson és még az árazáson is végigvonul.
A másik nagy hibám az volt, hogy mindent ajánlani akartam. Nem csak a honlapkészítésről beszéltem, hanem szinte mindenről, ami valahogy kapcsolódott a marketinghez, a közösségi média kezelésétől kezdve a hirdetéskezelésen át egészen a grafikai tervezésig. Azt gondoltam, ha minél több tevékenységet kínálok a saját honlapomon keresztül, annál nagyobb választási lehetőséget adok a látogatóknak.
Ez a hozzáállás azonban könnyen el tud sülni visszafelé is, hiszen ha valaki nem egy konkrét terület szakértője, hanem szétforgácsolja a figyelmét mindenféle apró-cseprő feladat között, akkor végül mindent csak felszínesen ért és csinál. Legalábbis ez volt az én tapasztalatom, miután rájöttem, hogy a sokféleség helyett sokkal jobban jártam volna, ha egyetlen területen mélyítem el a tudásomat, és arra építem fel a szakmai hírnevemet. Az ügyfelek is sokkal nehezebben bíztak meg bennem, amikor azt látták, hogy szinte bármit vállalok, mert ez inkább azt sugallta, hogy egyikhez sem értek igazán mélyen, ahelyett hogy azt mutatta volna, hogy sokoldalú vagyok.
Volt egy időszak, amikor túl gyakran hirdettem akciókat, mert mindenáron bevételt szerettem volna, és úgy éreztem, ez a leggyorsabb módja annak, hogy megrendeléseket szerezzek. Ez a stratégia azonban komoly árat követelt, hiszen ezzel magamra haragítottam a webdesigner közösséget is, akik joggal érezték úgy, hogy az árversenyeztetés lefelé húzza az egész szakma megítélését. Emellett pontosan azokat az ügyfeleket vonzottam magamhoz ezzel, akik a kákán is csomót keresnek, és akikből a pénzt szinte ki kell könyörögni, mert az árat tartják az egyetlen szempontnak, a minőséget vagy a szakértelmet viszont alig veszik figyelembe.
Volt olyan projektem is, ahol az akciós ár miatt jelentkezett az ügyfél, majd a munka során folyamatosan próbálta bővíttetni a feladatokat a megbeszélt kereten felül, mert úgy gondolta, az alacsony ár miatt ez természetes elvárás.
Ma már tudom, hogy egy jól felépített szolgáltatás sokkal többet ér annál, mint amennyit egy kedvezményes ár tud kommunikálni, és hogy a folyamatos akciózás hosszú távon inkább rombolja, mint erősíti egy vállalkozás megítélését.
Ha ma kezdeném építeni a vállalkozásomat és ezzel együtt a saját honlapomat, ezeket tenném másképp.
Ha most visszanézek az első honlapomra, nem szégyellem, amit akkor csináltam, hiszen minden hibából tanultam valamit, ami hozzásegített ahhoz, hogy ma tudatosabban építsem fel a saját honlapomat és az ügyfeleimét egyaránt. Sőt, pontosan azért tudok most sokkal magabiztosabban tanácsot adni másoknak, mert magam is végigjártam azt az utat, amikor a bizonytalanság minden döntésembe belekeveredett.
Ha te is egy régebbi saját honlappal dolgozol, és úgy érzed, hasonló bizonytalanságokkal küzdesz, mint amikkel én küzdöttem az elején, érdemes szánnod egy kis időt arra, hogy tisztázd magadban ezeket a kérdéseket, mert ez az alapja mindennek, amit utána felépítesz, és mert a saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy ez a tisztázás sosem elpazarolt idő, hanem éppen az, ami később rengeteg felesleges kerülőutat spórol meg.
Hidd el, egy jól felépített weboldal nemcsak a vállalkozásodat emeli új szintre, de téged is más szemmel láttat az ügyfelek és partnerek körében.
